„Mi fáj, gyere mesélj…”

A fájdalom a szervezet tudósítása arról, hogy valahol valami nem működik megfelelően, illetve hogy a szervezet egyensúlyában valamilyen változás, zavar állt be.

Az egyensúly nem csak a testi, hanem a lelki működéseket is magában foglalja. Ezért a fizikai fájdalom mellett a szakemberek ma már mentális és pszichogén fájdalmat is meghatároznak.

A mentális fájdalom fiziológiás értelemben nem fájdalom, ezért gyógyszerekkel nem csillapítható. Tulajdonképpen egy olyan állapotról van szó, amelyet valamiféle általános, nem konkretizálható szenvedés jellemez. „Fáj a szívem” – szoktuk mondani. Tipikus példája a gyász, a gyászmunkával kapcsolatos kínok.

Pszichogén fájdalomról akkor beszélünk, amikor egy lelki probléma valódi fájdalomérzet formájában jelenik meg. Például a fejfájás hátterében gyakran állnak pszichés gondok, de a lelki működések zavarai tulajdonképpen bármely testrész fájdalmát előidézhetik.

Miért képes a sérülés után tovább futni a focista?

A fiziológiai fájdalom a sérülés helyéről, a perifériáról indul el. A károsító ingereket egy erre „szakosodott” károsító ingerülettovábbító rendszer veszi fel, amelynek, jelfelfogó készülékei (receptorai), a nociceptorok. Ezek a receptorok ingerületbe kerülnek, és az információt a gerincvelőbe juttatják.

Ott teszteli őket az ún. fájdalomkapu rendszer, és csak azoknak az ingereknek van esélyük a fájdalomérzet kiváltására, amelyekről ez a kapu úgy értékeli, hogy károsak. Ezen ingerek számára a kapu kinyílik, és az inger elindulhat az agy felé. Fájdalom érzet azonban csak akkor alakul ki, ha az adott inger tudatosul. Néha azonban ez nem történik meg. Például előfordul, hogy egy versenyen megsérült sportoló tudatába nem kerül bele azonnal a fájdalom, így egy ideig még képes versenyezni.

Kinek mennyire fáj…

A fájdalomnak két jellegzetes paramétere van, a küszöb és a tolerancia. A küszöb az a legkisebb érték, amely már fájdalom ingerként szolgál. Ez többé-kevésbé jellemző az emberi fajra. Gyógyszerrel alig-alig befolyásolható. A tolerancia, vagy tűrőképesség a legerősebb elviselhető ingert jelenti, de ezzel a fogalommal írható le az is, hogy mikor mennyire érzünk valamit fájdalmasnak.

Ez viszont nagyon változó és többféle módon befolyásolható. Befolyásolható élettanilag, pszichésen és gyógyszeresen is, tehát a fájdalomcsillapítás a tolerancia, és nem a küszöb módosítására irányul. A toleranciát tanult komponensek, ezért elvárások is nagymértékben befolyásolják. A fájdalommal járó szenvedés, érzelmi élmény jelentősen függ attól, hogy az adott szituációban mekkora fájdalomra számítunk. Például, amikor egy kisgyerek elesik a biciklivel ez a reakció akár egy életre is befolyásolja a fájdalomhoz való viszonyt. A következtetés kihat a későbbi hasonló élményekre.

Ezen kívül maga a szituáció is befolyásolja a fájdalom erősségének a megélést. Sok kisgyerek ordít, amikor oltást kap, de felnőttként már nem teszi ezt. Tehát a tolerancia kondicionálható.